Arab telivér Hazája: Arábia Marmagassága: 145-155 cm Súlya: 300-400 kg Színe: szürke, sárga, pej (a feketét főleg az arábiai tenyészetekben kerülik); a tarka nem megengedett Természete: bátor, okos, hűséges
Élettartama: még a 25-30 éves ló is munkaképes Használata: Leginkább hátaslónak tartják. Szívóssága, kitartása miatt leginkább a távlovaglásban ér el nagyszerű eredményeket. Sokan tartják csupán azért, hogy gyönyörködjenek benne. Intelligenciája és szelídsége gyermekek lovagoltatására is ideálissá teszi, de ugyanúgy találunk köztük tüzes, temperamentumos példányokat is.
	Általános leírás Feje viszonylag kicsi, száraz, nemes, gyakran csukafej. Szemei nagyok, egymástól viszonylag távol ülnek. Orrlyukai nagyok, fülei kicsik, mozgékonyak. Nyaka ívelt, izmos, mégis kecsesen vékony. Vonalát gyakran úgy hangsúlyozzák, hogy a sörényt néhány centiméter hosszan a tarkó mögött rövidre vágják. Jellemző a kvadratikus testfelépítés, tehát a ló egy négyzetbe foglalható. Szőre finom tapintású, rövid, a hosszúszőrök selymesek. Gyönyörű látványt nyújt zászlószerűen feltartott farka. Bőre vékony és finom. Mozgása térölelő és rugalmas. Lábai erősek, korrekt állásúak. Patái kicsik, kemények, ellenállók. Története Az arab  telivér a  legősibb  lófajták egyike,  közel ötezer éves múltra
tekint vissza. Alig található ma a világon olyan lófajta, amelynek az ereiben nem csörgedezik arab vér. Még az angol telivér kialakításában is részt vett. Tenyésztése a Krisztus utáni VI-VII. században, tehát Mohamed próféta idején teljesedett ki. A keleti ember úgy vigyázott a lovára, mint a szeme fényére, mert a Korán szerint "rettenetes halállal bűnhődik minden igazhitű mohamedán, aki hitetlennek ad el belőlük". Mindaddig egy darab sem jutott el belőlük Keletről, míg - kb 2000 évvel ezelőtt - fondorlattal ki nem lopták. A sivatagi nomád törzsek nagy odaadással folytatták a tenyésztést, ami nem csak vallási kötelezettség volt, hanem a törzs fennmaradását is szolgálta.

Kíméletlenül kiszelektálták a nem megfelelő egyedeket. Az ember mellett, azonban a természet keze munkája is formálta a fajtát, ugyanis a sivatagi körülmények között csak a legszívósabb, legigénytelenebb, legellenállóbb lovak érték meg a szaporodóképes kort. Így alakult ki az a pár híres, ma is létező törzs és vonal, ahonnan a leghíresebb lovak származnak. A három leghíresebb törzs: a Kohaylan, a Saklavy és a Muniki törzs. A Kohaylan törzs a három közül a legnépesebb és magában foglalja a Kohaylan és a Hadban vonalat. A Saklavy törzs az előbbinél finomabb testfelépítésű. Ide tartozik a Saklavy, az O-Bajan, a Rishan, a Tuwaysan és a Milwah vonal. A Muniki törzs tagjai az arab telivérek között a leggyorsabbak és a legkitartóbbak. 1967-ben megalakították a WAHO-t (World Arabian Horse Organisation), tehát az Arab Lovat Tenyésztők Világszövetségét, mely alapos mérlegelés és szakértők bevonása után dönti el a tenyésztő ország, egyesület vagy a törzskönyvek felvételét.